„Megdöbbentőnek” mondják a tudósok a nyomokat, amiket a Jupiter körül találtak 4,5 milliárd év után
Amerikai asztrofizikusok a Jupiter holdjait vették figyelembe, hogy kiszámítsák, milyen lehetett az ősi bolygó közvetlenül a születése után.
Amerikai asztrofizikusok a Jupiter holdjait vették figyelembe, hogy kiszámítsák, milyen lehetett az ősi bolygó közvetlenül a születése után.
A Jupiter Európa nevű holdjának kutatására elindult a világűrbe a NASA Europa Clipper űrszondája, és ezzel megkezdte 3 milliárd kilométeres, 10 évig tartó küldetését.
A Jupiter egyik legnagyobb holdja, az Io felszínének egy részén 1997-ben még egy sík területet lehetett látni, mostanra azonban egy méretes vulkán emelkedett ki a talajból.
Tesztelte az Európai Űrügynökség a Juice nevű űrszondája műszereit, amelyek a jelek szerint tökéletesen működnek.
Gondolt egy nagyot és nem feltétlenül észszerűt egy villamosmérnök, majd karórányi méretűre kicsinyítette az egykori Cray C90 szuperszámítógépet. A pontos időt ugyan nem látni rajta azonnal, de azért ki lehet belőle a segítségével kalkulálni.
A NASA Juno űrszondája három hónap alatt kétszer is megközelítette a Juiopter Io nevű holdját, és az adatok rendkívül érdekes információval szolgáltak a NASA kutatóinak.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai két kráter segítségével számították ki, milyen vastag lehet a jégpáncél az Europa hold óceánja felett. Az eredmény a kutatások szempontjából nem túl biztató.
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
Az Európai Űrügynökség Juice nevű űrszondáján nem nyílt ki a RIME nevű műszer. Enélkül is tudna dolgozni, de okosabb a szerkezettel, melynek javítására a mérnököknek néhány hét alatt sikerült megoldást találniuk.
A tudósok szerint a Jupiter több holdjának jeges felszíne alatt is folyékony óceán lehet, amiben mikroorganizmusok élnek. Hogy ez valóban így van-e, azt Európa derítheti ki elsőként.
Az amerikai Kaliforniai Egyetem és a Bostoni Egyetem kutatói sarki fényt láttak megjelenni a Jupiter négy nagy holdjának légkörében.
A Jupiter körül most már hivatalosan is 92 olyan égitest kering, amiket holdként tartanak számon a csillagászok. Némelyik olyan kicsi, hogy alig lehet észrevenni.
Nemrég töltötték fel a YouTube-ra azt az animációt, ami New York méretéhez viszonyítva mutatja meg, mekkora a Jupiter mind a 79 holdja.
Kevin M. Gill, a NASA egyik mérnöke a Cassini űrszonda 2001-ben rögzített felvételét dolgozta át úgy, hogy abból egy látványos timelapse videó legyen.
Négy hónap helyett legfeljebb négy hét lehet az az idő, amit egy leszállóegység tervezésére fordíthatnak a NASA szakemberei. Egy külsős cég segíthet nekik mindebben.
Amerikai tudósok tucatnyi újabb holdat fedeztek fel a Jupiter körül, ezzel a Naprendszer legnagyobb bolygója holdjainak száma 79-re emelkedett – jelentette be Scott Sheppard, a Carnegie Tudományos Intézet kutatója.
Két tápegységet is fejlesztett a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnikai Kutatócsoportja ahhoz a plazmafizikai műszeregyütteshez, amelynek első repülőpéldányának integrálása augusztus elején kezdődött a Berni Egyetemen.